ilyen is van?

Ma kenyaiak voltak a koleszban, és beszéltek magukról, és a misszióról amit a maszájok között végeznek. Nagyon nyitott, vidám és szimpatikus emberek. Nem elhanyagolható az sem, hogy nagyon szépen énekelnek, ordinary people, de egy hamis hangot sem hallottam! Jó nekik. Aztán meséltek az életkörülményeikről. A brit elnyomásról. Valaki megkérdezte, hogy milyen viszonyban vannak az angol kultúrával, mit gondolnak a brit uralomról. Mire a lelkész azt mondta, hogy 60 évig voltak rabszolgák a saját hazájukban, de megbocsátottak, elfelejtették, hiszen keresztyének, és most, hogy már ismerik Istent, a testvéreik. És az a szép az egészben, hogy ezt komolyan is gondolják. Azt hiszem, példaértékű, ahogy ezek az emberek gondolkoznak, melyik magyar mondaná azt, hogy megbocsátott pl az oroszoknak? Mi csak fortyogunk örökké és tépegetjük fel a sebeinket, mert az nekünk jó. És ők talán még rosszabb körülmények között is élnek mint mi...